2025. június 24. 07:00 - Danube Institute

Energia nélkül marad Európa?

A 2025. június 16-i energiaügyi miniszteri csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkőként szolgált az Európai Unió energetikai átalakulásának folyamatában. A Transport, Telecommunications and Energy Council (TTE) keretében megrendezett informális tanácskozás középpontjában az orosz energiahordozóktól való fokozatos és fenntartható leválás, az ellátásbiztonság szavatolása, valamint az energiapiac stabilitásának megőrzése állt.

pipe-4985362_1280.jpg

A találkozó különösen jelentős volt abban a kontextusban, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódása és a globális energiapiacok bizonytalansága továbbra is súlyos kihívások elé állítja az EU-tagállamokat, miközben a klímacélok teljesítése is sürgető feladatként tornyosul a döntéshozók előtt.

A megbeszélés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az Európai Unió a REPowerEU program keretében eddig elért eredményeit nemcsak megőrizni, hanem tovább erősíteni kívánja. A miniszterek hangsúlyozták: bár az orosz gáz és kőolaj részaránya jelentősen visszaesett a 2021-es 45%-ról jelenleg mintegy 15%-ra, ez még mindig számottevő kitettséget jelent, különösen a közép- és kelet-európai országok esetében. Éppen ezért a leválási folyamat nem állhat meg, sőt, gyorsítani kell azt, amihez új infrastrukturális beruházásokra, technológiai áttörésekre és szorosabb nemzetközi együttműködésre van szükség. A tagállamok külön figyelmet fordítanak az LNG-terminálok fejlesztésére, a zöldhidrogén- és biometánalapú megoldások elterjesztésére, valamint az energiaszállítási útvonalak diverzifikálására – nemcsak Nyugat-, hanem Dél- és Észak-Európa irányába is. 

A miniszterek egyértelművé tették azt is, hogy az orosz energiafüggőség megszüntetése nem kizárólag politikai vagy erkölcsi kérdés, hanem elsődleges gazdasági és stratégiai érdek is.

A jelenlegi globális energiaárak volatilitása, valamint az energiaimportból származó geopolitikai kiszolgáltatottság nem teszi lehetővé az európai gazdaság hosszútávú stabilitását. A találkozón több ország, köztük Németország, Lengyelország és Franciaország kiemelte, hogy az energiabiztonság érdekében nemcsak a megújulókra kell támaszkodni, hanem olyan stabil háttérrendszereket is fejleszteni kell, mint az elektromos hálózatok digitalizálása, az energiatárolási technológiák (akkumulátorparkok, hidrogéntárolók) kiterjesztése, valamint az atomenergia - legalábbis azon országokban, ahol annak társadalmi és politikai elfogadottsága megvan.

euoroszgaz.png

Forrás: Európai Tanács

Az ülés során a pénzügyi fenntarthatóság kérdése is előtérbe került. A legtöbb tagállam jelenleg is jelentős költségvetési forrásokat fordít a háztartások és kisvállalkozások energiaár-kompenzációjára, azonban a miniszterek egyetértettek abban, hogy ez hosszútávon nem tartható fenn. A támogatásokat célzottabbá kell tenni, miközben

a piaci ármechanizmusokat fokozatosan vissza kell építeni a rendszerbe, különben az energiapiaci torzulások tovább gyengítik az EU versenyképességét.

A júniusi csúcstalálkozó fontos diplomáciai célokat is szolgált: a résztvevők hangsúlyozták a harmadik országokkal való együttműködés erősítésének szükségességét. Az Egyesült Államokból, Katarból, Norvégiából és más, megbízható partnerállamokból származó LNG-beszállítások növelése mellett a hangsúly a hosszútávú, kiszámítható szerződéses kapcsolatokra helyeződik, amelyek elősegíthetik a geopolitikai stabilitást és az árstabilizálást is. Ezzel párhuzamosan a miniszterek kiemelték, hogy az energiaszuverenitás nem jelenthet elszigetelődést: a zöldátállás és a biztonságos energiaellátás globális szinten csak partnerségben érhető el.

Összességében a 2025. június 16-i energiaügyi csúcstalálkozó egyértelmű iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy az EU továbbra is eltökélt az orosz energiahordozóktól való teljes leválásban, miközben stratégiai és technológiai szinten is fel kívánja vértezni magát az energiapiac jövőbeli kihívásaival szemben. A miniszterek világossá tették: a biztonságos, megfizethető és fenntartható energiaellátás csak a tagállamok közös fellépésével, jól összehangolt beruházások és politikai konszenzus révén valósítható meg. Az EU most azon dolgozik, hogy ez a politikai akarat valóságos strukturális átalakulásba forduljon át.

Szemlézte: Rövid Olivér

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon 

komment
süti beállítások módosítása
OSZAR »